Eszter Szép

Csíkszentmihályi Mihály elmélete szerint különleges állapotba kerülünk akkor, amikor hosszú ideig elmerülünk egy tevékenységben. Persze nem akármilyen tevékenységben, a bambulás sosem fog flow-ba juttatni. A koncentrációt igénylő, jól meghatározott célokkal rendelkező elfoglaltságok, ahol folyamatosan visszajelzést kapunk arról, amit teszünk, elfeledtetik velünk a külvilágot. Perceknek érezzük azt, amit már órák óta végzünk. Pontosan ezt az élményt nyújtják a társasjátékok.

Sikersztorik

A társasjáték mindennapjaink része: jelen van a társasjáték bárok intézményében, és akár látatlanban is sok pénzt hajlandóak vagyunk értük áldozni. A legsikeresebb játékokat közösségi finanszírozással fejlesztik, azaz az internet népe megelőlegezi a bizalmat, és összedobja a pénzt arra, hogy egy-egy bemutatott játékötlet megvalósulhasson. A cikkünkben bemutatásra kerülő játék, A macskák szigete ötletgazdája például 31-szer több pénzt kapott, mint amennyit eredetileg kért. Közel 468 ezer fontot. Ez sem rossz eredmény, de az egyik legsikeresebb játék 87875 %-kal teljesítette túl a kijelölt célját. Az itthon is népszerű Robbanó cicák (nahát, még egy macskás játék) 8,782,571 dollárt kapott a világ minden részéről. Ezeket a játékokat először a támogatók kapják meg, majd a társasjáték-ipar részévé válnak.

A karantén alatt életünket a képernyő előtt töltjük, legyen szó akár munkáról, akár szórakozásról. A monitorok világából szünetet tartók örömmel fordulnak a társasjátékokhoz: a 2000-es évek után nagy fellendülést megtapasztaló iparág bevételei 2020-ban 20%-kal nőttek világszerte. Az évek során pedig a társasjátékok is sokat változtak: emlékszem, gyerekkoromban a Gazdálkodj okosannal köröztünk a végtelenségig. A szocialista Monopoly az egész családnak nyújt(ott) kikapcsolódást, nagy szerepe van benne a szerencsének és a versengésnek.

Egészen másfajta játékélményt kínálnak az úgynevezett német típusú játékok: ezekben a stratégia fontosabb, mint a szerencse, erőforrásokkal kell gazdálkodnunk, és interakcióba kell lépnünk játékostársainkkal, például kereskednünk kell velük. Ha a leírás alapján az olvasó ráismert a Catan telepesei című játékra, akkor megütötte a főnyereményt. A Klaus Teuber által fejlesztett játék 1995 óta nyújt flow-t és változatos játékélményt: a játéktáblát a játékosok állítják össze, így két játék sosem lesz ugyanolyan.

Játékpszichológia és játéktervezés

A játék Roger Callois francia szociológus szerint önkéntes, elkülönül a napi rutintól, bizonytalan kimenetelű, nem hoz hasznot, egy szabályrendszer alkalmazását várja el a játékosoktól, és része a szerepjátszás, tehát az, hogy a játékosok egy elképzelt valóságot tartanak fenn. Azonban mindannyian kicsit mást várunk egy játéktól, és más tapasztalatokat részesítünk előnyben: van, aki a versengést keresi vagy a szerencséjét próbálná ki, mások elmélyedni szeretnek, megint mások pedig a játék során megtapasztalható új világokat és szerepeket élvezik.

A folyamat, amely során egy játékötlet testet ölt, igen összetett, és egyaránt része a matematikai tervezés, a játék kerettörténetének kigondolása, és a játék kinézetének, azaz megjelenésének és a felhasznált anyagoknak a megtervezése. A játékok fejlesztése során a tervezők pontosan mérlegelik, hogy a fenti tényezőket az adott játék milyen arányban kínálja, annak függvényében, hogy milyen csoportnak szánják a játékukat. A játékosok eltérő arányban vágynak kihívásra, felfedezésre és egy történetre, amelynek részesei lehetnek – legyen az a Gazdálkodj okosanból ismert vedd meg és rendezd be a lakásod, vagy a Macskák szigetének meséje, amely szerint gonosz kalózok különleges macskákat akarnak elpusztítani.

A macskák szigete

A társasjátékoktól egy saját világot várunk, amelynek átlátható szabályai egy történetbe illeszkednek. Napjainkban, amikor a storytelling a marketing és a munkahelyi prezentációk vezető kulcsszava, a játékok megmutatják, hogy a történet náluk mindig is fontos volt.

Sötétkezű Vesh és szörnyhadserege a világ leigázására tör, az egyetlen épségben maradt hely pedig a macskák szigete. Itt különleges és varázslatos színes cicák élnek, akiket nekünk kell megmentenünk. A játék folyamán Vesh hajója egyre közeleg, és öt nap, azaz öt kör alatt kell annyi cicát megmentenünk, amennyit csak tudunk.

A macskamentés folyamata pedig a következő: halakkal csalogatjuk kosarakba a cicákat. Itt talán egyértelművé válik, hogy ez egy stratégiai játék is. Mindig gondoskodunk kell arról, hogy a terveinkhez megfelelő számú halunk és kosarunk legyen, különben alulmaradunk játékostársainkkal szemben, és nem mi mentjük meg a legtöbb macskát.

Minden társasjátékban meghatározó, hogy milyen érzés interakcióba kerülni a játék elemeivel, azaz hogyan segíti a játék tere a flow-élmény elérését. A macskák szigetében minden játékos kap egy szép nagy hajót, ezen kell a megmentett macskákat és a kiásott kincseket – hiszen kincses szigetről van szó, mi másról! – elhelyezni. Az elhelyezés leginkább a 80-as évek slágerjátékára, a tetris-re emlékeztet. Ebben a játékban tehát egyszerre kell az erőforrásokkal, azaz halakkal és kosarakkal gazdálkodni, majd ügyesen elhelyezni a cicákat. Az elhelyezést egyéni és csoportos küldetések befolyásolják, sok küldetés végrehajtásáért pedig plusz pontokat kaphatunk a játék végén.

A társasjátékok minden körében ugyanazokat a lépéseket hajtjuk végre, a Macskák szigete esetében minden kör változatos, hiszen sokféle cselekvést végzünk – és kell egy kis szerencse is. Egyre összetettebb lesz a hajónkon a macskákból alkotott mintázat, egyre nehezebb lesz újabb utasokat felhelyezni. Ezáltal a játék folyamatosan kihívások elé állítja a játékosokat. A játék nagy előnye a rugalmasság: kétszemélyes játékként is szórakoztató, egyszerűsített szabályokkal és hajóval kisebb gyerekekkel is játszható. Sőt, a szabálykönyv az egyszemélyes játékról is kínál leírást.

Macskák szigete társasjáték, Gémklub

A kritika a 168 óra, 2021/9 számában jelent meg, az 50-51 oldalon.

From the blog