Tigris a golfpályán

A kritika eredetileg a 168 óra 2021/4 számában jelent meg, az 56. oldalon.

Az HBO Tiger című kétrészes dokumentumfilmje a sportlegenda és botrányhős golfozó Tiger Woods életének bemutatására vállalkozik. A legfontosabb szereplők, maga Woods és felesége, Elin Nordegren, fájóan hiányoznak a megszólalók közül.

Egyszerű időrendben haladva ismerhetjük meg Woods életét: először a csodagyerekből csodagolfozó történetét, majd pedig a mi-a-csuda-ez-a-szexbotrány és a csodálatos visszatérés narratíváját. Az első rész még érint személyes és társadalmi kérdéseket (ezekre mindjárt kitérünk), a második részre azonban látványosan elfogy az ihlet: a botrány és a felemelkedés toposzai válnak uralkodóvá, Woods maga pedig nem több egy üres felületnél, akire a nyilatkozók mindenfélét rávetítenek.

A Tiger elgondolkodtató archív felvételekkel indít: a még totyogó kisfiú mint golfzseni szerepel egy amerikai showműsorban, apja pedig tálcán kínálja a riportereknek a nagy dolgokra hivatott kisgyereket. Megtudhatjuk, hogy Tiger reflektorfényben nő fel, és sokkal szűkszavúbban nyilatkozik a kamerának, mint Earl Woods, aki egyszerre apja, edzője és legjobb barátja. Számos felvétel idézi meg Woods sikereit, valószerűtlenül pontos ütéseit, a növekvő sikert és izgalmakat, az őt övező egyre nagyobb felhajtást: Woods a tökéletes sportoló és a tökéletes családapa képét mutatja.

A dokumentumfilm felvillantja annak a jelentőségét, hogy a golf konzervatív fehér közegében óriási volt a teher a fekete Woodson, többféle társadalmi elvárásnak kellett egyszerre megfelelnie. Röviden megismerjük a Nike és Woods első együttműködését, amely egy provokatív reklámban öltött testet, azonban a film egy idő után elengedi a sport és a rasszizmus témáját, a nézőnek pedig hiányérzete marad. Sokkal fontosabb ez a kérdés, sokkal több mindent meg lehetne vizsgálni.

A Woods és apja közötti szoros, egyszerre sokat adó és traumatizáló kapcsolat az első rész egyik fontos témája, mely a második részben is visszatér: bár az apa-fiú kapcsolat megromlott, Earl Woods halála után Tiger kommandós kiképzésbe menekül. A rendezők igyekeznek rákérdezni arra, hogy mennyire a saját céljait és mennyire apja álmait valósította-e meg a kisgyerek, aki nem próbálhatott ki más sportot, vagy akinek későbbi baráti és romantikus kapcsolatait igen erősen irányították a szülei. Ugyanígy elgondolkozhatunk azon, hogy vajon a kicsapongó apa mennyire szolgált átörökített mintával a később szexbotrányokba keveredett Woods számára – úgy érzem azonban, a film nem bontja ki eléggé ezeket a szálakat. Csak elmeséli őket, de tartózkodik összefüggések megállapításától.

Hiányérzetemnek az is az oka lehet, hogy a megszólaló beszélő fejek kiválasztása kevés kivételtől eltekintve önkényesnek hat: kevés Woodshoz közel álló ember szólal meg, sok a riporter, újságíró, akik kompetensek a szakmai siker kommentálásában, de Woods magánéletének értelmezésében hitelességük megkérdőjelezhető. A második részre egyértelműen dominálni kezd a szenzációhajhász bulvárlap, a National Enquirer szólama – ők leplezték le Woods házasságon kívüli kapcsolatait. Woods barátairól pedig kiderül, hogy már nincs élő és aktív kapcsolata a golfozóval. Az egyik leghitelesebb megszólaló volt fegyver- pontosabban golfütőhordozója, Steve Williams, aki tizenegy éven át valóban közeli kapcsolatban volt Woods-dzal, és sokat mesél arról, milyen volt belülről megélni a sikert és a fájdalmat, sőt, egy különösen őszinte pillanatban megrendülve vall arról, hogy nyomasztja a saját esetleges felelőssége abban, hogy Woods magánélete távol áll az ideálistól.

Steve Williams-szel azonban mára szintén nem áll szóba a golflegenda: Williams elmesélése szerint egyik pillanatról a másikra ki lett rúgva. A kapcsolatok hirtelen megszakadásának motívuma felerősíti a dokumentumfilm legérdekesebb és legelgondolkodtatóbb állítását, a siker és a kudarc összekapcsolását: az érzelmek elfojtásának, a világ kizárásának köszönheti Woods legendás koncentrációképességét. Woods a magánéletében sem fejezte ki az érzelmeit, és mintha több párhuzamos életet élt volna, amelyeket hermetikusan elzárt egymástól. Sportolói szárnyalását és magánéleti bukását ugyanaz a megküzdési mechanizmus okozta.